Alapszabály – Benta-Kör

Alapszabály

BENTA-kör (Állat, Természet és Környezetvédők Tárnoki Egyesülete) MÓDOSÍTOTT ÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPSZABÁLYA

Alapító tagok az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően, 2006. május 15-án tartott ismételt alakuló közgyűlésen létrehozták a BENTA-kör (Állat, Természet és Környezetvédők Tárnoki Egyesülete) elnevezésű egyesületet.

A BENTA-kör 2009. február 20. napján tartott közgyűlése az alábbi módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt fogadta el.

 

I. Fejezet
Általános rendelkezések

 

1. Név: BENTA-kör (Állat, Természet és Környezetvédők Tárnoki Egyesülete)

2. Székhely: H- 2461 Tárnok, Tabán u. 28.

3. Bélyegző: BENTA-kör, 2461 Tárnok, Tabán u. 28.

4. Az egyesület szakosztályai: BENTA-kör (Állat, Természet és Környezetvédők Tárnoki Egyesülete) Érdi szakosztály

5. A BENTA-kör célja:

  • Az egyesületbe tömörülő magánszemélyek és szervezetek célja az élővilág érdekeinek védelme, az ember és a többi élőlény együttélése minőségének javítása minden területen, amelyre az állat és természetvédelmi törvény kiterjed.
  • Állatotthon alapítása és üzemeltetése
  • Az állatotthon létesüléséig gazdátlan, kóbor állatok befogadása és ideiglenes elhelyezése más állatvédő egyesületnél
  • Az élővilág, a természet védelmével és az épített környezet változásaival kapcsolatos ellenőrzés és észrevételezés illetékes szerveknél, hatóságok munkájának kiegészítése, előmozdítása
  • Az ifjúság, állat és természetvédelemre nevelése programok szervezésével
  • Állat és természetvédelmi szakismeretek propagálása
  • Megyei, országos és nemzetközi kapcsolatok kiépítése, hasonló törekvésű szervezetekkel, az állam illetékes szerveivel, hogy társadalmi összefogás és állami intézkedések révén az állat és természetvédelem mind kiterjedtebbé, körszerűbbé váljon
  • A jövő generációk szemléletformálása az élővilág, az épített és természeti értékek védelme érdekében
  • Ismeretterjesztő tanulmányok, hírlevél megjelentetése, kapcsolattartás más országok hasonló célú szervezeteivel
  • Kiállítások, bemutatók szervezése
  • A BENTA-völgye épített és természeti értékeinek felmérése, feltérképezése és védelme
  • Az illegális hulladéklerakók felderítése és felszámolása
  • A szelektív hulladékgyűjtés előmozdítása, ösztönzése
  • A térség potenciális környezeti veszélyforrásainak feltárása, társadalmi kontroll kialakítása
  • A természet közeli állapotban megmaradt élőhelyek (rétek, kaszálók, mocsárrétek stb.) élővilágának megőrzése, e területek védetté nyilváníttatása
  • Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
  • Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet
  • Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével
  • Fogyasztóvédelem

 

6. Az egyesület tevékenységi területe: Benta-völgye, kiemelt fontossággal Tárnok és közvetlen vonzáskörzete

7. Az egyesület jogi személy

8. A BENTA-kör, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

9. Az egyesület kiemelten közhasznú, mivel tevékenysége során természet, állatvédelmi, és ismeretterjesztési feladatot lát el, amely az 1997. évi. CLVI. törvény 26. § c.) pont 4. és 8. alpontja szerint közhasznúnak minősül és az 1995. évi LIII. törvény 1-2. §-a) által meghatározott.

10. A BENTA-kör közhasznú tevékenysége során nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen az általa nyújtott közhasznú szolgáltatásokból.

 

II. Fejezet
Tagsági viszony

 

1. A BENTA-kör tagja lehet minden

  • magyar állampolgár
  • külföldi állampolgár
  • jogi személy
  • gazdálkodó szervezet

2. A tagsági viszony feltételei:

  • alapszabály elfogadása
  • belépési nyilatkozat aláírása
  • tagdíj befizetése
  • a belépési kérelem elnökség általi jóváhagyása

3. Tagfelvétel: A tagfelvételről az elnökség dönt, legkésőbb 30 napon belül. A tagfelvételi kérelmet elutasító döntés ellen e közgyűléshez lehet kérelmet benyújtani a tudomásra jutástól számított 30 napon belül.

4. A tagok jogai:
Az egyesület tagja:
a./ részt vehet a BENTA-kör tevékenységében és rendezvényein;
b./ választhat és választható testületi tagnak és tisztségviselőnek;
c./ igényt tarthat az egyesület működésével kapcsolatos információkra;

5. A tagok kötelességei:
a./ az alapszabály megtartása
b./ a közgyűlésen hozott határozatok végrehajtása
c./ a tagdíj befizetése
d./ az által vállalt kötelezettségek teljesítése
e./ az egyesület céljához méltó magatartás

6.A tagsági viszony megszüntetése:
a./ a tag kilépési szándékát írásban jelenti a vezetőségnek, a kilépés a bejelentéssel életbe lép. A tárgyévre befizetett tagdíj ilyenkor már nem igényelhető vissza.
b./ a közgyűlés rendelkezésére, amennyiben a tag az egyesület alapszabályával ellentétes tevékenységet fejt ki;
c./ a tagsági viszony megszűnik a polgári jog szabályai szerint ráutaló magatartással;
d./ az arra illetékes szerv végzésével;
e./ jogi személy esetén annak jogutód nélküli megszűnésével. az esetben ennek tagjai bejelenthetik, hogy tagságukat magánszemélyként továbbra is fenn szeretnék tartani, ilyenkor tagságukat folyamatosnak kell tekinteni;
f./ az elnökség kizáró határozata alapján, ha a tagnak egyéves díjhátraléka van, az elnökség kizáró határozata ellen a közgyűléshez lehet kérelemmel fordulni;
g./ a tag halálával

7./A tagdíj fizetése, mértéke:
A tagdíj fizetése évente április 1. napjáig a BENTA-kör számlájára történő átutalással, vagy személyesen az egyesület házi pénztárába való befizetésével történik.
a./magánszemélyek esetében a tagdíj mértéke személyenként 5.000,- Ft/év,
nyugdíjasok esetében a tagdíj mértéke személyenként 2.500,- Ft/év,
diákok esetében a tagság ingyenes is lehet – eseti elnökségi hozzájárulás alapján.
b./jogi személy esetében: magánszemély mindenkori tagdíjának tízszerese.

 

III. Fejezet
Az egyesület szervezete

 

1. A közgyűlés
Az egyesület legfőbb szerve, a tagok összessége.

a./ A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg ha a tagok egyharmada azt az  ok és cél megjelölésével kívánja. A közgyűlést az elnök köteles összehívni. Az írásbeli meghívót a közgyűlés napját megelőzően egy héttel korábban kell a tagoknak kiküldeni. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját és a javasolt napirendi pontok megnevezését.

b./A közgyűlés határozatképes, ha legalább a tagok felénél eggyel több fő jelen van. Határozatképtelenség esetén a megjelentek számára való tekintet nélkül is határozatképesnek tekintendő a közgyűlés, ha a határozatképtelenség miatt elmaradt közgyűlés meghívójában szerepel az újabb, határozatképtelenség esetére összehívott közgyűlés időpontja, még akkor is, ha ez csak legfeljebb fél órával követi az előző időpontját.

c./A közgyűlés ülései nyilvánosak, azonban a tagok legalább egyharmadának indítványára az elnök zárt ülést köteles elrendelni, ha az ülés valamelyik napirendi pontja adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.

d./ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
da./ az alapszabály megállapítása és módosítása;
db./ az évi költségvetés meghatározása, módosítása;
dc./ az elnökség évi beszámolójának elfogadása és jóváhagyása;
dd./ az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása;
de./ az elnökség kizáró határozata elleni kérelem elbírálása;
df./ az egyesület jogi személyi tagként történő részvétele más társadalmi szervezetben, más társadalmi szervezettel való egyesülésének kimondása, feloszlásának megállapítása;
dg./ az elnökség és az elnök megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
dh./ szakosztály megalapítása.

e./A közgyűlést az elnök távolléte esetén az elnökség jelenlévő tagjai közül a korelnök vezeti le.

f./ A közgyűlés – a személyi döntéseket (ide értve a III/1. dg. pontot is) kivéve – határozatait nyílt szavazással és a szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A közgyűlésen minden tagot 1 szavazat illet meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.
A szavazati joggal rendelkező jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége kell a fenti da./, dd./ és df./ pontokban meghatározott ügyekben történő határozatok meghozatalához.

g./ A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvvezetőt a közgyűlés esetenként bízza meg. A jegyzőkönyvet a levezető elnök a jegyzőkönyvvezető és ugyancsak a közgyűlés által esetenként megbízott két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

h./A jegyzőkönyv kötelező tartalma:
ha./ a közgyűlés helyének, időpontjának feltüntetése;
hb./ a napirendi pontok megnevezése;
hc./ a döntések pontos rögzítése;
hd./ a jelenléti ív, mint melléklet.

i./ A jegyzőkönyvbe a tagoknak betekintési joguk van.

2. Az elnökség
A közgyűlés 5 tagú elnökséget (egy elnök, négy alelnök) választ 4 év időtartamra. Az elnökség tagjává választható az a magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett. illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és vállalja az elnökségi tagságot.
Az elnökség, mint ügyintéző és képviseleti szerv dönt minden olyan kérdésben a közgyűlések között időszakban, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség jogosult a tagfelvételi kérelmek elbírálására.
Az elnökség a közgyűlésre éves beszámolót készít.
Az elnökség gazdasági vezetőt nevezhet ki.

Az elnökség működésének szabályai:
a./ az elnök hívja össze legalább évente egyszer, vagy ha az elnökség legalább két tagja az ok megjelölésével kéri. Az üléseket az elnök írásban hívja össze, az ülést legalább 8 nappal megelőzően. A meghívóban az ülés helyét, idejét és napirendjét közölni kell.
Az elnökség határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Az elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

b./az elnökségi ülést az elnök vezeti le, az ülésről rövidített jegyzőkönyvet készít a napirendi pontok és a meghozott döntések rögzítésével. Az elnökség köteles lehetővé tenni, hogy a közgyűlési és egyéb határozatokba történő betekintést valamint, hogy a közgyűlés és az elnökség döntéseiről az érdeklődők felvilágosítást kapjanak.

c./ az elnökség ülései nyilvánosak, azonban bármelyik elnökségi tag indítványára az elnök zárt ülést köteles elrendelni, ha az ülés témája adatvédelmi vagy személyiségi jogot érint.

d./ két közgyűlés között az egyesület operatív végrehajtó szerveként működik;

e./ az alkalmazottak felvétele és elbocsátása;

f./ tagfelvételi kérvények jóváhagyása és tagokról nyilvántartás vezetése;

g./ az éves munkaterv és az éves költségvetés előkészítése;

h./ a közgyűlés által jóváhagyott éves költségvetésen felöl beérkezett összegek felhasználásáról dönt.

3. Az elnök:
Az elnök az egyesület és egyúttal az elnökség elnöke is. A közgyűlés 4 év időtartamra választja.
Elnökké az választható, aki az elnökség tagjává is választható.
Az elnök az egyesületet önállóan, a négy alelnök közül bármely kettő együttesen jogosult képviselni. Az elnök jogosult és kötelezett a közgyűlés, az elnökség összehívására, annak levezetésére, az általuk hozott határozatok végrehajtására.

4. Az alelnökök:
a./ szakmai alelnökök

  •  végzik a szakmai munkacsoportok összehangolását,
  •  bármely másik alelnökökkel együttesen jogosult képviselni az egyesületet az állami-, társadalmi szervek előtt és nemzetközi kapcsolatokban;
  •  gondoskodik az elnökség szakmai határozatainak végrehajtásáról;
  •  végzik a gazdasági vezetését az egyesületnek;
  •  bármely másik alelnökökkel együttesen aláírási joggal rendelkezik.

b./ ügyvezető alelnökök

  •  ellenőrzik az egyesület ügyvezetését;
  •  bármely másik alelnökökkel együttesen jogosult képviselni az egyesületet az állami-, társadalmi szervek előtt és nemzetközi kapcsolatokban;
  •  gondoskodik az elnökség határozatainak végrehajtásáról;
  •  feladata elsősorban a szponzoráció, a sajtó, propaganda tevékenység, akciók szervezése, koordinálása;
  •  bármely másik alelnökökkel együttesen aláírási joggal rendelkezik.

5. Visszahívás:
A közgyűlés az általa megválasztott elnökséget, vagy annak egyes tagjait visszahívhatja, ha legalább az egyesület tagjainak a fele ezt írásban indítványozza és az erre vonatkozó bizonyítékokat a közgyűlés elé terjesztik. Az elnök és az elnökség tagjai akkor hívhatóak vissza, ha összeférhetetlenné válnak és felhívás ellenére az összeférhetetlenségi okot 8 napon belül nem szüntetik meg, vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá kerülnek, illetőleg velük szemben bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen büntetést szabnak ki, továbbá ha jelen Alapszabályban előírt kötelezettségüknek a közgyűlés erre irányuló felhívása ellenére sem tesznek eleget. A közgyűlés a kizárás tárgyalásán köteles az érintett elnökségi tagot személyesen meghallgatni, az eljárás alá vont elnökségi tg szánára biztosítani kell a lehetőséget, hogy az közgyűlés előtt előadja a védekezését és az annak alapjául szolgáló bizonyítékait. A közgyűlés törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

6. Összeférhetetlenségi szabályok

a./ A közgyűlés, illetve elnökség által között határozat meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyénként érdekelt.

b./ Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

c./ Közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője (elnökségi tagja) az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

d./ A vezető tisztségviselő (elnökségi tag), illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél i betölt.

e./ Az egyesület tagjai a tisztségviselők felkérésekor figyelembe veszik a mindenkor hatályos magyar jogszabályok, valamit jelen alapszabály összeférhetetlenségi szabályait.

7. Határozatok és nyilvánosság

a./ A közgyűlés és az elnökség döntéseit az elnök köteles bevezetni a határozatok könyvébe. A határozatok könyvében fel kell tüntetni a döntést hozó szervet, döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a döntést támogatók és az ellenzők számarányát, és amennyiben lehetséges, (nyílt szavazás esetén) személyét.

b./ Az elnök gondoskodik a közgyűlés és az elnökségé döntéseinek érintettekkel írásban igazolható módon való közléséről.

c./ Az elnök a közgyűlés és az elnökség döntéseit a helyi sajtó útján (Tárnokhír című lapban) hozza nyilvánosságra.

d./ Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet annak székhelyén, előre egyeztetett időpontban.

e./ Az egyesület működésének módjáról, szolgáltatási igénybevételének módjáról, valamint beszámolóiról a helyi sajtó útján (Tárnokhír Tárnokon című lapban) kell a nyilvánosságot tájékoztatni, az érintetteket pedig írásban igazolható módon.

 

III/A. Fejezet
Érdi szakosztály

 

Az Egyesület hatékonyabb működése érdekében a Közgyűlés az Érdi szakosztály létrehozását határozta el.

1. Az Érdi szakosztály elnevezése: BENTA-kör (Állat, Természet és Környezetvédők Tárnoki Egyesülete) Érdi szakosztály

2. Az Érdi szakosztály rövidített elnevezése: BENTA-kör Érdi szakosztály

3. Az Érdi szakosztály székhelye: 2030 Érd, Darukezelő u. 33/B.

4. Az Érdi szakosztály célja: Az egyesület jelen alapszabály I/4. pontjában rögzített céljainak megvalósítása.

5. Az Érdi szakosztály jogi személyisége:

Az egyesület közgyűlésének határozata értelmében az Érdi szakosztály önálló jogi személy.

6. Az Érdi szakosztály gazdálkodása

Az Érdi szakosztály vagyona az Érdi szakosztály tagjai által a Érdi szakosztály az egyesületnek fizetett egyesületi tagdíjak összegéből, valamint a jogi személyek és magányszemélyek az Érdi szakosztálynak adott felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. Az Érdi szakosztály vagyonával önállóan gazdálkodik.

Az Érdi szakosztály gazdálkodása Érdi szakosztálysorán köteles jelen alapszabály, valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseit betartani.

Az Érdi szakosztály bankszámlát nyithat, könyveit önállóan vezeti, azonban azok részét képezik az egyesület könyveinek, az egyesület azokkal együtt elkészíti összevont könyveit.

7.Az Érdi szakosztály tagsága

Az Érdi szakosztály tagjairól az egyesület elnöke külön nyilvántartást vezet. Az Érdi szakosztály tagja az egyesületi, aki az Érdi szakosztály tagjairól vezetett nyilvántartásba való felvételét kéri.

Az Érdi szakosztályi tagság nem jelent az egyesületi tagságtól eltérő külön jogviszonyt, az Érdi szakosztály tagjaira jelen alapszabály II. pontjának rendelkezései irányadóak.

8. Az Érdi szakosztály szervezete

8.1 Az Érdi szakosztály tagjainak gyűlése

Az Érdi szakosztály tagjainak gyűlése az Érdi szakosztály legfőbb szerve, melynek tagjai azon egyesületi tagok, akiket/amelyeket az Érdi szakosztályba szabályszerűen felvettek.

A tagok gyűlése szükség szerint, de legalább évente az alkalommal ülésezik és dönt minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy a jelen alapszabály a hatáskörébe utal. A tagok gyűlését az elnök köteles összehívni. Az írásbeli meghívót, a tagok gyűlésének napját megelőzően egy héttel korábban kell a tagoknak kiküldeni. A meghívónak tartalmaznia kell a tagok gyűlésének helyét, időpontját és a javasolt napirendi pontok megnevezését, A gyűlésének helyét, időpontját és a javasolt napirendi pontok megnevezését. A tagok gyűlése határozatképes, hal legalább a tagok felénél eggyel több fő jelen van, Határozatképtelenség esetén a megjelentek számára való tekintet nélkül is határozatképesnek tekintendő a tagok gyűlése, ha a határozatképtelenség miatt elmaradt tagok gyűlése meghívójában szerepel az újabb, határozatképtelenség esetére összehívott tagok gyűlése időpontja, még akkor is, ha ez csak legfeljebb fél órával követi az előző időpontját.

Rendkívüli tagok gyűlését az Érdi szakosztály tagjai egyharmadának – ok és cél meghatározásával előterjesztett – indítványára 30 napon belül össze kell hívni.

A tagok gyűlése határozatot egyszerű többséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az levezető elnök szavazata dönt.

Az Érdi szakosztályi tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mind felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.
A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

A szavazati joggal jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége kell az Érdi szakosztály elnökének megválasztásához, valamint a működési szabályzatának elfogadásához és megválasztásához.

A tagok gyűlésének üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a tagok gyűlése által megválasztott tag hitelesít.
A jegyzőkönyvhöz mellékelten csatolják a jelenléti ívet.
A tagok gyűléséről készült jegyzőkönyveket az Érdi szakosztályi elnök köteles megőrizni és egy eredeti példányt az egyesület elnökségének megküldeni.

Az Érdi szakosztály működése során keletkezett iratokba bárki betekinthet, az Érdi szakosztály elnökével történt időpont-egyeztetést követően.

A tagok gyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a./ az Érdi szakosztály elnökének és választmányának megválasztása, valamint visszahívása;
b./ az Érdi szakosztály működési szabályzatának elfogadása, valamint módosítása.

8.2.Az Érdi szakosztály választmánya

A választmány az Érdi szakosztály operatív szakmai és gazdasági irányító szerve.

A választmány testületileg dönt minden a hatáskörébe utalt és minden egyéb olyan, az Érdi szakosztály tevékenységével összefüggő kérdésben, amely nem tartozik az egyesület szervezeteinek kizárólagos hatáskörébe.

A választmány szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik. A választmányt az Érdi szakosztály elnöke írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább tíz nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A választmány ülései nyilvánosak.

A választmány akkor határozatképes, ha tagjai közül legalább hárman jelen vannak. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül a választmányt ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 3 választmányi tag jelen van. A választmány üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg.

A választmány tagjai az Érdi szakosztály elnöke és még négy, az Érdi szakosztály tagjai közül választott személy. A tagokat a tagok gyűlése választja meg 5 éves időtartamra. A választmány tagjainak meg kell felelnie az egyesület elnökével, illetőleg az elnökségi tagokkal szemben állított követelményeknek. Visszahívásukra jelen alapszabály III/5. pontját kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol a pont közgyűlést említ, ott a tagok gyűlését, ahol pedig egyesület tagjait, ott az Érdi szakosztály tagjait kell érteni.

A választmány tagjai megbízatásuknak anyagi ellenszolgáltatás nélkül – társadalmi munkában – tesznek eleget, esetlegesen felmerülő költségeik megtérítésére azonban igényt tarthatnak.

Megszűnik a választmányi tagság a tagsági jogviszony megszűnésével, a választmányi tag lemondásával, halálával, illetve ha a választmányi tag bűnösségét szándékos bűncselekmény elkövetés miatt jogerősen megállapítják, vagy ha a választmányi tag cselekvőképességet kizáró gondnokság alá kerül.

A választmány feladatai közé tartozik:

a./ Az Érdi szakosztály tevékenységének irányítása
b./ Az Érdi szakosztály tevékenységéhez szükséges feltételek biztosítása
c./ Gazdálkodás az Érdi szakosztály anyagi eszközeivel.

A választmány határozatait szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Amennyiben az ismételt szavazás sem hoz döntést, úgy a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A választmány döntéseiről az érintetteket írásban értesíti.

A választmány üléseiről emlékeztetőt kell felvenni, amelyet valamennyi jelenlevő aláír.

A választmány köteles lehetővé tenni a határozataiba történő betekintést valamint, hogy azokról az érdeklődők felvilágosítást kapjanak.

8.3. Az Érdi szakosztály elnöke

Az Érdi szakosztály elnökét az Érdi szakosztály tisztségviselőire vonatkozó szabályok alapján kell megválasztani.

Az Érdi szakosztály elnöke az Érdi szakosztály szakmai munkáját irányítja.

Az Érdi szakosztály elnöke az Érdi szakosztályt harmadik személyek, bíróságok és más hivatalok előtt képviseli.

9. Az Érdi szakosztály képviselete

Az Érdi szakosztályt az Érdi szakosztály elnöke képviseli, aki az Érdi szakosztály nevében önállóan ír alá.

10. Az Érdi szakosztályra vonatkozó vegyes rendelkezések

Az Érdi szakosztály nem határozhatja el kiválását, megszűnését, vagy más egyesületbe való beolvadását.

Az Érdi szakosztály működésére egyebekben a jelen III/A. pontban foglalt eltérésekkel a jelen alapszabály rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

IV. Fejezet
Az egyesület gazdálkodása

 

1. Az egyesület vagyona:
Az egyesület vagyona a közgyűlés által évente meghatározott, tagok részéről befizetett
magánszemélyek esetében személyenként 5.000,- Ft/év,
nyugdíjasok esetében személyenként 2.500,- Ft/év,
diákok esetében a tagság ingyenes lehet – eseti elnökségi hozzájárulás alapján,
jogi személyek esetében a magánszemély mindenkori tagdíjának tízszerese.
Jogi személyek és nem jogi személy, szervezetek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, az egyesület – jogszabályi feltételek fennállása esetén – gazdasági és vállalkozási tevékenységből képződik.

2. Vagyoni felelősség:
Az egyesület a tartozásaiért a saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásáért a saját vagyonukkal nem felelnek. A BENTA-kör pénzeszközeit pénzintézeti számlán kezeli. Az egyesület bankszámlájáról utalványozni az egyesület elnöke önállóan, a négy alelnök közül bármely kettő együttesen jogosult.
Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
Az egyesület vállalkozási tevékenységét csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi. A gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt csak az alapszabályban megjelölt tevékenységre fordíthatja.

Az egyesület az alapszabály szerinti tevékenységnek, gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján, III/7. pont szerint nyilvánosságra hozza Érdi szakosztály.

3. Aláírási jog:
Az egyesület képviseletében az elnök önállóan, az elnökség négy tagja közül bármely kettő együttesen jogosult aláírni. Ekként történik a bankszámla feletti rendelkezés is.

 

V. Fejezet

 

A BENTA-kör megszűnik, ha a közgyűlés ezt kimondja, illetve a törvényben meghatározott egyéb módon.

Az egyesület megszűnése esetén, amennyiben a közgyűlés másképp nem dönt, a vagyon az Illatos úti Állategészségügyi Telep tulajdonába megy át.

 

VI. Fejezet
Vegyes rendelkezés

 

Az egyesület éves árbevétele az 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forintot nem éri el, erre tekintettel felügyelő bizottságot nem hoz létre, Azonban egyesületi tagok rögzítik, hogy amennyiben az egyesület éves árbevétele meghaladja az 5.000.000,- Ft-ot, felügyelő bizottságot hoznak létre.

Jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései irányadók.

Jelen egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt a BENTA-kör közgyűlése 2009. február 20. napján, mint akaratával mindenben egyezőt helybenhagyólag elfogadta.

Tárnok, 2009. február 20.

 

 

Bangó Szilvia
elnök