|
Tudomány- ökológia-fejlesztés
A vízi élet megfigyelésére alkalmas kísérleti tartályokat adtak át Tihanyban
 Tihany, 2018. október 24., szerda (MTI) – A sekély vízben zajló élet megfigyelésére alkalmas kültéri tartályokat adtak át a tihanyi Limnológiai Intézet területén. A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy az élőlények hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra.
Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben tartott szerdai átadó ünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó 12 tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és tápanyagviszonyok változtathatók. Hozzátette: elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, melyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak. Egyebek mellett a globális klímaváltozás várható hatásaival kapcsolatban vonnak majd le következtetéseket és vizsgálható az is, hogy egyes fajok hogyan reagálnak új fajok megjelenésére, illetve a fajvesztésre – közölte. Választ találhatnak a kutatók arra is, hogyan óvják meg a Balatont a klímaváltozás hatásaitól – fűzte hozzá.  Az első kísérletek jövő tavasszal kezdődnek majd, két év múlva pedig már komoly eredményekre számítanak – tette hozzá. Lovász László, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt hangsúlyozta, hogy az evolúciós tartályok a legjobb nemzetközi példák tanulságait leszűrve jöttek létre. Hozzátette: a berendezés a környezettudományos előrelépés lehetőségét teremti meg, egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a Balaton megóvásához járulhat hozzá. Szathmáry Eörs evolúcióbiológus arról beszélt, hogy az evolúciós változások is nyomon követhetők a berendezés segítségével, illetve le tudják képezni a Marson lévő életkörülményeket is. A tihanyi a világ egyik legmodernebb mezokozmoszrendszere, Kelet-Közép-Európában pedig az első – fűzte hozzá.
|
Tudomány-klímaváltozás-Kína
Eltűnhet a Himalája Viagrájának nevezett gombafaj a klímaváltozás miatt
Peking, 2018. október 24., szerda (MTI) – Eltűnhet a “Himalája Viagrájának” is nevezett, csodaszernek tartott kínai hernyógomba a klímaváltozás miatt – számolt be a Phys.org egy új kutatás eredményeiről.
A kínai hernyógombát (Ophiocordyceps sinensis) Ázsiában az aranynál is értékesebbnek tartják, sok kínai és nepáli vesztette már életét a csodaszer miatti csetepatékban.
 Noha semmiféle tudományos bizonyíték sem támasztja alá a kedvező hatásait, Ázsiában sokan vízben forralva teát készítenek belőle, vagy levesekhez, húsételekhez adagolják, mert úgy vélik, az impotenciától a rákig mindent meggyógyít.
Az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) friss számában megjelent írás szerint a kínai hernyógomba “a világ egyik legnagyobbra értékelt természet adta kincse”, gombaszedők százezrei számára jelenti a legfontosabb bevételi forrást.
Az elmúlt évtizedekben az egekig ugrott az ára, Pekingben az arany értékének háromszorosát is megadják érte – írták a kutatók, akik azt akarták megtudni, vajon a túl nagy arányú begyűjtés lehet-e az oka annak, hogy egyre kevesebb található a belőle.
Nagyjából négytucat gombásszal és kereskedővel készítettek interjút, elemezték a kérdésről már megjelent tudományos irodalmat, benne több mint 800 nepáli, butháni, indiai és kínai emberrel folytatott beszélgetés eredményeit, hogy megtudják, mi vezethet a gomba egyre ritkább előfordulásához.
Elemezték az időjárási adatokat, a földtani tényezőket és a környezeti feltételeket, majd mindezek alapján elkészítették a hernyógomba lelőhelyeinek térképét.
Azt találták, hogy a négy országon átívelő terület legtöbb régiójában csökkent a gomba hozama az elmúlt két évtizedben.
A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy a nagyra értékelt gombafaj nemcsak a túl intenzív szedésre – a “túlaratásra” – érzékeny, hanem a klímaváltozásra is.
“Hiába csökkentenék tehát a leszedett gomba mennyiségét, a hozam nem nőne, vagyis a faj akkor sem szaporodna el újra a klímaváltozás miatt” – mondta Kelly Hopping, a Boise-i Állami Egyetem munkatársa, a kutatás vezetője.
Azt azonban nem tudták megmondani, melyik tényezőnek van nagyobb hatása a gomba pusztulására: a túlaratásnak vagy a klímaváltozásnak.
A kínai hernyógomba 3 ezer méteres tengerszint feletti magasságon található és akkor alakul ki, amikor az élősködő megtelepszik egy hernyóban és lassan elpusztítja azt.
A gomba növekedéséhez olyan speciális klímára van szükség, amelyben a téli hőmérséklet nulla Celsius-fok alatt van, de a talaj nem állandóan fagyott.
“Mivel 1979 és 2013 között jelentősen emelkedett a hőmérséklet ezeken a területeken, különösen Bhutánban, ez valószínűleg hátrányosan hatott a gomba előfordulására. A bhutáni élőhelyen 3,5-4 Celsius-fokkal is emelkedett a hőmérséklet” – írták a kutatók.
A gomba kipusztulása nagy csapást fog jelenteni a gyűjtéséből élő helyi falvak számára, valószínű, hogy ezeknek a közösségeknek más megélhetést kell találniuk – áll a tanulmányban.
forrás: MTI
|
|
|
